Teszt – YAD Sagato pergetőbot: 2,45m/10-30g – “Életre szóló élményekhez juttat a mindennapi rohanások mellett!”

Hamarosan ránk köszönt az ősz, és indul majd a pergető szezon. Az “Új szezon – új bot” alapján sokan gondolunk ilyenkor egy új pálca beszerzésére. Ehhez szeretnénk több információt adni, ezért több Olvasónk írását is leközöljük, és megosztjuk a szerzők tapasztalatait, véleményét. Fogadjátok elsőként Karácsony András cikkét, amelynek első sorait még 2010-ben vetette papírra! ( A teszt cikkek szponzora a www.ehorgasz.hu )

Üdvözlöm a kedves Olvasókat. Karácsony András vagyok. 29 évesen a horgászat számos ágát űztem már, s még így is várnak rám újabbnál újabb eszközök, módszerek. A pergetés is sokáig egy mellőzött módszer volt nálam. A „kényszer” hozta, hogy pergetni kezdtem. Nem tudtam normálisan békéshalazni, mert folyton közévágtak a csukák. Ekkor kezdődött a pergetős korszakom, egy igenerős bottal. Fogtam csukát, ám az igények nőttek. Vettem egy botot a twisterekhez, mert azok olcsók, aztán majd vagy fogok velük, vagy nem. Fogtam, nem is keveset. Azonban újabbnál újabb csalikat próbálgattam, mint például a körforgók, kanalak, és ekkor döbbentem rá, hogy nem igazi a jig botom ezekhez. Kutattam, kerestem, de nem találtam a nekem tetszőt. Azonban a nagy szerencsénknek köszönhetően sikerült megnyernünk a Haltartó horgászportálon kiírt videó pályázatot, és így az egyeztetések után hozzájutottam egy Yad Sagato bothoz.

Sikerült megnyernünk a Haltartó horgászportálon kiírt videó pályázatot, és így az egyeztetések után hozzájutottam egy Yad Sagato bothoz

Úgy vagyok vele, sokféle bot alkalmas pergetésre, azonban minél többet dobálok, kialakul egyfajta érzés, ami meghatározza azt, hogy mire van szükségem. Azt is tudom, hogy egy bottal nem lehet mindent megoldani, azonban kompromisszumokkal végre megtaláltam azt a botot, ami nekem jelenleg a legmegfelelőbb. A csatorna, ahol leggyakrabban horgászok, igen változatos tud lenni. Találkozhatunk olyan szakasszal, ahol alig (vagy egyáltalán nincs) egy méter mély, de van, ahol eléri a mélység a 4 métert is.

A csukák vannak a legnagyobb számban, ezért ők a célhalak. Sajnos azonban kapitális csukákkal nem találkozom, az átlagos csukák 1-1,5 kilogrammosak, de időnként belefutok két kiló felettiekbe is

Emellett pedig a szélessége is igen változó, 4-5 métertől a 25-30 méteres szélességig sokféle arcát mutatja, és még nem is beszéltünk arról, hogy időszakonként és helyenként igen eltérő lehet a sodrás erőssége. S mint egy jó csatornán, itt is megtalálhatóak a bedőlt fás, bokros szakaszok mellett a csupasz, vagy hínár által fedett sík medrek is, melyek egyaránt rejthetnek süllőt, csukát, harcsát, és sügereket is. Mindezek közül a csukák vannak a legnagyobb számban, ezért ők a célhalak. Sajnos azonban kapitális csukákkal nem találkozom, az átlagos csukák 1-1,5 kilogrammosak, de időnként belefutok két kiló felettiekbe is.

A gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve esett a választásom a 2,45 méter hosszú, 10-30 gramm dobósúlyú botra

Mindezeket, és a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve esett a választásom a 2,45 méter hosszú, 10-30 gramm dobósúlyú botra. Már kézbe véve is éreztem, hogy ez lesz az a bot, amire szükségem van. Nagyon gerinces, kemény bot, melyet mikor megrázok, szinte csak az utolsó 20 centi mozdul meg, de az is gyors csillapítással visszaáll egyenesbe. Amikor a blankot vizsgálgattam szemmel, észrevettem a napsütésben, hogy ez a bot szinte piros, sőt, látszik a bot anyaga a lakk alatt. Ez azért érdekes, mert a szobában csak olyan egyszerű bordónak tűnt.

A két tag összeillesztése carbon csapos rendszerű, ami különösen tetszett

Gyakorlati tapasztalatként mondom, sohasem lazult még szét a két tag a többórás dobálgatások során, de a horgászat végén mégis könnyedén szétszedhető volt!

A két tag összeillesztése carbon csapos rendszerű, ami különösen tetszett. Gyakorlati tapasztalatként mondom, sohasem lazult még szét a két tag a többórás dobálgatások során, de a horgászat végén mégis könnyedén szétszedhető volt. A Sic gyűrűkön meglepődtem egy kicsit, főleg azért, mert a spicc felőli 3-4 gyűrű furcsán közel került a bottesthez, de a horgászatok során ez szerintem semmit sem befolyásol, vagy csak nekem nem tűnik fel.

A Sic gyűrűkön meglepődtem egy kicsit, főleg azért, mert a spicc felőli 3-4 gyűrű furcsán közel került a bottesthez

De a horgászatok során ez szerintem semmit sem befolyásol, vagy csak nekem nem tűnik fel

Amivel azonban nehezen barátkoztam meg, az az osztott, Eva nyél. De ez is csak a miatt van, mert még sosem volt, és mert imádom a parafa tapintását. Ettől függetlenül már kezdem megszokni, nem zavar, sőt, rájöttem, hogy bár elsőre hosszúnak tűnt egy 2,4-es bothoz képest, azonban a kétkezes dobásokhoz jól jön a kialakítása. S az igazi meglepetés akkor jött, amikor felkerült rá az orsó.

Amivel azonban nehezen barátkoztam meg, az az osztott, Eva nyél volt

Itt jött el az a pillanat, amikor azt mondtam, ez igen! Mert higgyétek el, mit sem ér egy kikönnyített, de mondjuk bivalyerősnek kikiáltott bot, ha a súlypont nincs rendben a rá szánt orsóval. Hiszen meg sem érezzük a súlyt, ha az jól van elosztva, s a pergetésnél nálam ez a szempont, mert órákat dobálok vele, s akkor sem érzem, hogy leszakadna tőle a karom vagy a hátam. Ez a legfontosabb dolog minden eddigi tulajdonsága előtt! A botot így nem is mértem, de azt tudom, a 340 grammos orsómmal a súlypont az orsó talpának felső része felőli oldalán van, a talp felett néhány centivel.

Órákat dobálok vele, s akkor sem érzem, hogy leszakadna tőle a karom vagy a hátam. Ez a legfontosabb dolog minden eddigi tulajdonsága előtt! A botot így nem is mértem, de azt tudom, a 340 grammos orsómmal a súlypont az orsó talpának felső része felőli oldalán van, a talp felett néhány centivel

Na de most már fogjunk vele halat is, hiszen ez a lényeg. Twisterrel, gumikkal jól használható (főleg 5 centistől 13centiig, 5-10 grammos fejekkel), könnyen pöccinthetőek vele. 3-4-es méretű körforgók esetében kicsit meghajlik a spicc, látni a “veretést” a végén. A 2-es méretű körforgót szinte nem érezni vele, ez mondjuk nem a bot hibája, hiszen azok jócskán 10 gramm alatt vannak már. Támolygók közül a 11-15 grammos Gipokat szerintem jól lehet vele vezetni, érezni a támolygó mozgását vele.

Az pedig hab a tortán, hogy sügeret is fogtam egy olyan napon, amikor felidéztem egy vízbe dőlt fa mellett, hogy egyszer, régen de szép csukák jöttek mellőle!

Dobni könnyű, nem érzem hátrányát a rövidségnek, de lévén csatornán használom, nem is kell messze dobni. Fonott és monofil zsinórral egyaránt nagy megelégedettséggel használom. S hogy milyen halakat sikerül már fognom vele? Szerencsére bőkezűek voltak a csatornák, így fogtam már vele bugylit, másfeles csukákat, s szerencsére két kiló feletti csuka is áldozatul esett már, ami jól megdolgoztatta a botot. Az pedig hab a tortán, hogy sügeret is fogtam egy olyan napon, amikor felidéztem egy vízbedőlt fa mellett, hogy egyszer, régen de szép csukák jöttek mellőle. S hogy még színesebb legyen a paletta, elmesélem egy történetem a legszebb süllőmről, melyet e bottal fogtam.

Éreztem, amint elakad a fenéken egy darab fában. Ekkor emeltem egy jókorát tekerés nélkül, amire a spicc egy hatalmas bólintással válaszolt. Nagy erővel vágtam be, hogy azonnal kontaktusba legyek a hallal. Ekkor már éreztem, csakis süllő lehet, s abból is a darabosabb!

Egyik nap munkából hazajövet beleszagoltam a levegőbe, szétnéztem, és azt mondtam feleségemnek: holnap reggel kimegyek süllőzni egyet. Magam sem tudom miért gondoltam, hogy eredményes lehetek, hiszen mint mondtam, sokkal inkább a csukákkal találkozom, mint süllőkkel. Azonban volt egy tavaszi élményem, amikor egymás után jött pár szép süllő egy adott bokor mellől, gondoltam megnézem, mit ad most a csatorna, amikor már lehűlőben van a víz. Felszereltem a botot, monofil damillal, a végén egy forgóval, és beakasztottam a tavasszal bevált neonzöld, kétfarkú 40 forintos twistert. Elsődleges célom az volt, hogy a munka előtt feltöltődjek a parton, felidézve a régi fogásokat. A reggel hamar eljött, s napfelkeltére már az emlékezetes helyen álltam. A vízállás viszonylag alacsony volt, és erős sodrás fogadott. A partmenti vízben álló bokor külső ívét céloztam meg. Első dobásom azonban bekerült a sodrásba, így le sem tudott érni a fenékre a csali, annyira eltolta a víz. Kezemben a műcsalival azon gondolkoztam, cseréljek e nagyobb fejre, de valami azt súgta, nem kell, ott a hal, a bokor tövében, csak közelebb kell dobnom.

Ott, azon a reggelen tudtam, mit és hogyan kell tennem, s hogy a történet ilyen szépen végződjön eme 3,5 kilós süllővel, abban nagyon nagy szerepe van a megbízható Yad Sagato-nak, mely mára a karom meghosszabbítása lett, és életre szóló élményekhez juttat a mindennapi rohanások mellett

Úgy is tettem, bepöccintettem a twistert, s megvártam míg leér a fenékre. Emeltem egyet, s közben nagyon lassan tekertem. Éreztem, amint elakad a fenéken egy darab fában. Ekkor emeltem egy jókorát tekerés nélkül, amire a spicc egy hatalmas bólintással válaszolt. Nagy erővel vágtam be, hogy azonnal kontaktusba legyek a hallal. Ekkor már éreztem, csakis süllő lehet, s abból is a darabosabb. A féknek ekkor ideje sem volt megszólalni, keményen húztam el a bokor mellől a 0.22-es zsinórral. Azonban utána engedtem neki egy kicsit, mert nagyon hevesen ellenállt. A bot felső fele hajlott csak rugózva jókat, az orsó időnként engedett egy kis damilt, de pár perc alatt már a merítőben pihent a hal. Döbbentem fogtam fel, hogy második dobásra lett meg e hal. Végre azt éreztem, hogy e süllőmben nem csak a véletlen játszott közre, hanem az elmúlt időszak tapasztalata, a sok próbálkozás, kísérletezés, sokszor lehetetlennek tűnő körülmények között is. Azonban ott, azon a reggelen tudtam, mit és hogyan kell tennem, s hogy a történet ilyen szépen végződjön eme 3,5 kilós süllővel, abban nagyon nagy szerepe van a megbízható Yad Sagato-nak, mely mára a karom meghosszabbítása lett, és életre szóló élményekhez juttat a mindennapi rohanások mellett.

( Írta és fényképezte: Karácsony András /kareszoft/ )